Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával

A pályázat

Iskolánk még tavaly nyújtott be pályázatot. A Szabadkától Fiuméig - Barangolás Délvidéken pályázatunkra 2 938 600 forint támogatást kaptunk. A Határtalanul! pályázat kezelője a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

A pályázat röviden - Ismét Határtalanul!

A pandémia után idén végre ismét van lehetőségünk Határtalanul! pályázatban részt venni. A négynapos úton először Szerbiába, Szabadkára megyünk a 7. osztállyal, ahol megnézzük a várost, a magyar szecesszió egyik fellegvárát, a szabadkai zsinagógát. Egy bácskai magyar iskolába, a szabadkai Gróf Széchenyi István Általános Iskolába is ellátogatunk. A következő állomásunk Zombor lesz.

A második napon Zágrábbal, a horvát főváros magyar vonatkozásaival ismerkedünk meg. Megnézzük Szent László koronázási palástját is. A harmadik napot már a tenger környékén töltjük: Fiume és Abbázia a célpont.

Hazafelé még megállunk Varasdon és Csáktornyán, a Zrínyiek "sasfészkénél".

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a tanulmányútra benyújtott pályázatunkra 2 938 600 forint támogatást ítélt meg. 

Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával

A terv

1. nap – Magyarország éléskamrája, Bácska (Maklár – Szabadka – Zombor - Kishegyes - 505 km) Szabadka belvárosában megtekintjük belülről a magyar szecessziós Városházát, amelynek vitrázsairól nemzeti nagyjaink és királyaink tekintenek vissza ránk. Szabadka városközpontjában körbejárjuk a zöld és a kék szökőkutakat, Jakab és Komor szobrait, a Szentháromság szobrot, a Kaszinó épületét, a Népszínházat, majd végigsétálunk a korzón, útba ejtve a kaptáros házat is. Megcsodáljuk a magyar szecesszió remekműveit, majd a szabadkai diákokkal közösen megkoszorúzzuk Mátyás király szobrát. Busszal megérkezünk a felújított szabadkai zsinagógához, majd átsétálunk a gimnázium elé, a Kosztolányi szobrokhoz.

Látogatás a szabadkai Gróf Széchenyi István Általános Iskolába. Zombor: Felkeressük nevezetességeit, az egykori vármegyeháza épületét, amelynek dísztermében található Szerbia legnagyobb olajfestménye, a zentai csatát megörökítő alkotás. Megtekintjük az 1848/49-ben falba fúródott ágyúgolyót. Megismerkedünk Bosnyák Ernő szobránál a magyar mozi és a filmgyártás úttörőjének történetével, aki "Európa Hollywoodját" álmodta Zomborba. Elsétálunk Schweidel József szülőházához, majd főt hajtunk mellszobránál a Magyar Polgári Kaszinó udvarában.

2. nap – Zágráb magyar vonatkozásainak nyomában (Kishegyes – Eszék - Zágráb – 475 km ) Eszék: A Dráván átkelve érkezünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott.

Felkeressük a Eszék óvárosát, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintjük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. A főtéren megtekintjük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Zágráb: Városnéző sétára indulunk Zágrábban, Horvátország fővárosában. Meglátogatjuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is látjuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. Átsétálunk a Felsővárosba, itt találjuk a Jellasics-teret, valamint a Szent Márk-teret a Szent Márk templommal, rajta Horvátország és Zágráb címerével.

3. nap - Magyarok nyomában az Adriánál (Zágráb - Fiume 245 km) A Fiuméhez tartozó Tersattoba látogatunk. A Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi. Felsétálunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században. Megismerkedünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkeressük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross-emléktáblát. A monarchia világa elevenedik meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume mellett Abbázia volt a legjelentősebb magyar üdülőhely. Sétát teszünk az egész horvát tengerpart talán legszebb sétányán. Abbázia minden villájához gazdag magyar családok története fűződik, felidézzük néhány család történetét, megkeressük Feszty Árpád emléktábláját.

4. nap – Zrínyi dicsősége (Fiume – Varasd - Csáktornya – Maklár 745 km ) Varasd mintegy 200 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkeressük az Erdődyek várkastélyát és teszünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában. Itt találjuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a városházát is. Csáktornya: Sétát teszünk a Zrínyiek sasfészkében. A várban, állították fel azt az obeliszket amely a vadász balesetben elhunyt Zrínyi Miklósnak állít emléket. Ismertetjük és mérlegeljük a tragédia körülményeit. A bejáratánál található "Zrínyi Péter búcsúja" emlékműnél felidézzük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett.

Előzetes tevékenység - Magyarság Háza

Ősszel kezdtük a felkészülést. A Magyarság Háza rendhagyó tanóráinak egyikén is részt vettünk. A Szolgálóleányok c. portréfilmet néztük meg a topolyai apácákról.

A 60 perces filmet egy tanár és 25 gyerek nézte meg (7. osztály). Érdekes volt a film nekünk olyan szempontból, hogy tavaly vették át iskolánkat a nővérek, fenntartónk a Don Bosco Nővérek Nevelési-Oktatási Intézményfenntartó. Így ez a portréfilm a topolyai apácákról most különösen "időben jött", láttuk, hogy hol és hogyan élnek, hogyan gondolkodnak. A film emberközelisége, nyíltsága és közvetlensége is tetszett a gyerekeknek.

Tervezett út oda

Tervezett út vissza

Prezentáció az előkészítő órára

https://prezi.com/view/suFgWoGmqv0J3mC3iWrs/

Előkészítő foglalkozások

Az előkészítő órán frontálisan megbeszéltük a gyakorlati tudnivalókat, majd ezt rövid vetélkedő követte az elhangzottakból. Prezentáció segítségével felkészülés Rákóczi Ferenc családjából, a Zrínyi és a Frangepán családból, Horvátország, Szerbia történelméből, földrajzából. Beosztottuk a csoportokat, majd csoportmunkában készültünk fel a történelmi emlékek bemutatására. Közösen alakítottuk ki a viselkedési kódexet, a buszos viselkedés szabályait, ezt aláírták a gyerekek. A ráhangolódást szerb, horvát és magyar zenével zártuk.   

Tartottunk előkészítő szülői értekezletet, valamint még két előkészítő órát: az egyiken gyakorlati dolgokat beszéltünk meg, a másikon a kiránduláshoz kapcsolódó feladatokat oldottak meg a gyerekek - pl. verset írtak Zrínyi Miklósról, készült szecessziós rajz, valamint csoportonként egy-egy trsati legenda. 

Versek Zrínyiről

Kit megszült Magdolna

Ki bán és örökös ispán

Ki sok világot látott és élt e hazán

mond hol van most a fénye

Zrínyi Miklósról

Az utolsó lélegzetéig harcol,
S nem adja fel sem az erkölcsi,
Sem a fizikai küzdelmet,
Mert a hazáért való küzdelem,
Az, ami motiválja őt.

Zrínyi Miklós bátor és erős volt,
Mint egy valódi vezér,
Az életéért, de legfőképp hazájáért küzdött, mindig és minden időkben.

Az ő hatalmas öröksége,
Nem csak az irodalom és a történelem,
Hanem az a bátorság és elszántság,
Amivel szembe nézett az akkori világ. 

Hol látod most mit tett érted

Megmentette a hazát

Amit sokan nem tettek

Ki annyi minden volt egyszerre

És mégis elveszett egy állat által

Egy szörnyű baleset, amit mindenki sajnál

Amit nem állíthatott meg senki

Mert a sorosa így volt megírva  

Remélem, ez az egyszerű vers emléket állít az ismert magyar hadvezérnek és költőnek, Zrínyi Miklósnak, aki hősiességéről és elkötelezettségéről ismert.  

Zrínyi Miklós vitéz volt, bátor,

Mint a farkas, vad és szabad,

Az igazságot mindig választotta,

Hősiessége az időkön át ragyog.

Zrínyi miklós a hős vitéz
Minden dolgot felidéz
De mindenki elitél
Balesetben elvittél
Minden barát elkisér
Igazságos tanácsos
Igazából magányos 

Vers Zrínyiről

Széchy Magdolna fiút szül

Életed ad Zrínyinek

Hírétől zeng Csáktornya

Kitörnek a vadvizek

Harcba áll Erdély élén

Oszmán támad, magyar földjén

Hullanak a jó emberek

Villámokat szór az élet

Megszületik egy szem fia

Zrínyi Péter... jó kis pofa

Apja elmegy vadat lőni

Rossz halálát ő ott leli

Csapat tagok: K. Réka, H. Petra, R. Merse, Ö. Anna, K. Léna 

Zrínyi Miklós nem volt buta,

Török ellen jó a gyufa,

Ezséki híd oda Buda,

Én nem vagyok olyan buta,

A török az nagyon buta,

Zrínyi Miklós Eszék ura. 

Szecessziós képek

Legenda

Amikor 1291-ben az utolsó szentföldi keresztény kézen levő vár, Akkó is elesett az angyalok Szűz Mária názáreti házát a település határába vitték. Az akkori városbíró nagyon büszke és elbizakodott lett ettől.
Volt a városbírónak egy lánya, Flora, akit szoros kapcsolat fűzött a szomszéd város városbírójának a fiához, Kristoforhoz. Kristofor az eset után elhatározta, hogy megkéri Flora kezét, azonban az apa nem járult hozzá a házassághoz.

- Ugyan miben különleges a te városod? Lesz e valaha is nagyobb hírneve Loretónak mint Akkónak? Flora nem mehet hozzá egy egyszerű városból származó emberhez. Hírnév kell, és neked ilyen nincs, úgyhogy semmi keresnivalód nincs itt -hangzott a visszautasító válasz. Kristofor csüggetten és reményvesztetten ment haza.
Flora miután megtudta mi történt haragos lett apjára meggondolatlan és elfogadhatatlan válasza miatt. Szomorúságában egyetlen vigasza támadt, az, hogy imádkozhatott Istenhez és kérhette az Ő segítségét kilátástalan helyzetükben. De nem ő volt az egyetlen aki könyörgött Neki. Kristofor is rendszeresen fohászkodott.
Egy nap aztán meghallgatásra talált a szavuk. Ugyanis az angyalok felbőszülvén a városbíró büszkesége miatt Szűz Mária házát továbbszállították éppen Lorettóba, Kristofor városába.
A trsati városbíró hihetetlenül mérges lett. Nem tudta elfogadni azt, ami történt. De be kellett látnia, hogy túlságosan büszke lett, és most, hogy Lorettónak van nagyobb hírneve, boldogan hozzáadná Florát Kristoforhoz, de talán a megsértett ifjú nem fogadná el ajánlatát. Azonban arról egyenlőre nem tudott, hogy azon az éjszakán, amikor az angyalok a házat Lorettóba vitték, még valaki hagyta el örökre Akkót, mégpedig Flora. Lorettóba szökött, és ott hamarosan hozzáment Kristoforhoz.
Trsat rövid ideig tartó dicsőségéből mára csupán egy festmény és egy kődarab maradt meg.

Amikor az utolsó keresztèny kèzen lèvő vár is elesett, Szűz Mária házát Trsat határba vittèk az angyalok. Az emberek először nem tudták mi az a ház, de utána rájöttek. 

Az emberek nem voltak mèltóak erre az ajándèkra. Az angyalok először nem cselekedtek, de egyre inkább látták, hogy nincs rendjèn, amit csinálnak a lakosok. Elkezdtek kèrkedni a házzal. Más országbeli emberneknek is mondták. Nagyon elszálltak maguktól. 

Az angyaloknak ez már egyáltalán nem tetszett. Ès úgy döntöttek, hogy arèbb viszik ismèt a házat. Három ès fèl èvig volt Trsatban a ház. Utána az angyalok az Adria másik partjára vittèk Recanti közelèbe. 

A horvátok megbánták, amit tettek, de már kèső volt. Ott maradt náluk egy kődarab. Ès eszükbe jutott, hogy újraèpítik a ház pontos mását. Újra is èpítettèk, de az angyalok soha nem vittèk vissza a házat, ès nem is fogják. 

Szűz Mária halála után az angyalok úgy érezték, tenniük kell valamit. Ami majd meghatározza a jövőt. Úgy gondolták, kell valami, ami fontossá teszi Máriát a következő generációnak is. Nagyon sok ideig gondolkodtak, törték az agyukat, hogy mi is lenne annyira rendhagyó, hogy az emberek is emlékezzenek. Volt egy szép kert ahol terveket szőttek. Az a kert tele volt virágokkal, és fa szobrokkal. A szobrok szentekről készültek. Volt a közelben egy kisebb faház, ahol egy fafaragó angyal épp egy újabb remekművet készített. Amikor az angyalok besétáltak a kertbe a sok-sok tervrajzzal a kezükben, nagy meglepetés érte őket. A legújabb mű Szűz Mária képe volt. Amint közelebb értek, a fafaragó megszólalt: 

 -Mi a neved fiam? - kérdezte a fafaragó 

-Az enyém Asya, uram!- szólt egy angyal 

-És a többieké?- emelte fel a fejét a faragó - 

Eymen, Yusuf, és Defne- mondta Asya.

 Otthagyták a fafaragót, mivel menniük kellett... 

-KÉSZ!- kiáltott fel Defne. A terv elkészült. Már csak valóra kell válltani. Az angyalok elindultak Jeruzsálem városába, ahol egy régi roskadozó házban volt az angyaltanács. A tervet elvitték oda, és bemutatták. A főangyalok nem engedélyezték a terv megvalósítását. Úgy gondolták, felesleges mindez. Eltelt egy hét... De Eymen és a többiek nem nyugodtak bele abba, hogy a tanács csak így szemet huny erre. Ezért elindultak. Felkeresték Szűz Mária házát. Most már nincs visszaút. A terv pontos részei ezek voltak: Mária házát megátkozta egy sámán réges-régen, de erről senki se tud, csak a tanács. De kiszivárgott az információ. Az angyalok azt hitték, ha elviszik onnan a házat, Mária végre békére lelhet. Ez volt a pontos terv. Amint éjfélt ütött az óra, elindultak. Összekészülődtek a ház szállítasához. A házat szép lassan felemelték... A ház elkezdett fényleni. Megtisztult pár sámáni átoktól. 

Sietniük kellett, mivel napkeltéig találniuk kellett új befogadó földet. Körbejárták az egész világot. Néhol le is kellett rakniuk a házat, mivel az átok még mindig él a ház falában, és csak akkor fog kiszállni ha megtalálja a tökéletes helyet. Az angyalok kipróbáltak minden lehetséges helyet: Moszkva, Berlin, Stockholm, Athén, Róma. Végigjártak mindent... Egyszer csak a ház elkezdett kéken fényleni. Épp Athén városában jártak, amikor a ház elkezdett kelet felé húzni. Elindultak vele kelet felé, ott még úgysem jártak. Izmir felett repültek el, amikor a ház megint jelzett. Elérték Efezus városát. 

-  A nap mindjárt felkel, sietnünk kell!- Yusuf szólt A ház most arany színben pompázott. Az angyalok világában az arany szín a megnyugvást jelentette. 

- A ház, nézzétek!- Asya mutatta Végre megnyugvásra találhat a ház! 

Siettek, a nap perceken belül felkelhet. Sebesen repültek, amikor az erdő közepén egy négyzet alakú arany fény hasította át az eget. Meglelték. Közelebb mentek, és behelyezték a házat. Felkelt a nap is. Büszkék voltak magukra az angyalok. Egész este hordozták a házat, és végre megvan a helye. Fáradtan indultak el hazafelé, amikor szembe találkoztak az angyal tanáccsal. Az angyalok keze mind poros, és piszkos volt a ház órákig cipelésétől. Amikor a főangyal észrevette, rögtön tudta, mit tettek. Elfogták őket, és elvitték Jeruzsálembe. 

-Most mondjátok el utolsó szavaitokat! - az egyik angyalkatona dühösen figyelmezette őket 

-Szűz Mária háza. Hazatalált.-mondta el utolsó szavait Asya

Legenda Szűz Mária házáról

A kegyhely középkori hírnevét Szűz Mária házának legendája alapozta meg. 1291-ben elesett az utolsó vár, Akko. A házat az angyalok kiemelték a földből a félig lerombolt házat. És elvitték Tersatóba Horvátországon belül. De mikor megkapták, a horvátok elbizakodottak lettek. Nem voltak méltók az ajándékra. Az angyaloknak nem tetszett ez a kérkedés ezért, 1294-ben tovább vitték az angyalok a házat Itáliába. De maradt egy pár darab a házból Horvátországban is. És később a horvátok megépítették a Szűz Mária háza pontos mását. És a mai napig nagy becsben tartják a horvátok a pár igazi darabot a házból. Majd később ez a lett Horvátország legfontosabb Mária kegyhelye.

A Szűzanya egy erdőben tűnt fel két pásztornak. A pásztorok éppen juhokat őriztek, amikor a Szűzanya megjelent előttük és megkérte őket, hogy építsenek egy kápolnát azon a helyen, ahol álltak. A pásztorok engedelmeskedtek a kérésnek, és építettek egy kápolnát a Szűzanya tiszteletére.
Ezután az első csoda történt: amikor a kápolnába behozták a Szűzanya szobrát, az egyik pásztor kezéből kipottyant egy kis madárka, amely azonnal a Szűzanya szobrára repült, és ott megpihent. 

A kaland

1. nap

Első nap nagyon sokat utaztunk. Maklárról reggel 7-kor indultunk, azonnal megismerkedtünk Karesszal, ő volt a buszvezetőnk. 

A határon egy óra alatt sikerült átkelni. Abból fél óráig senki nem nézett ránk. Első szerbiai úticélunk Palics volt, az ottani  Miroslav Antić Általános Iskola. Vártunk egy kicsit, mert az ottani 7. osztály csak délután 1-kor kezdte a tanulást, addig szétnéztünk az iskolában. Ami tetszett: nagy kert, udvar, nagy terek az iskolában. A 600 tanuló fele magyar. Iskolabuszuk is van, a környező településekről azzal járnak be. A 7. osztályosok bemutatták nekünk Palicsot, de megnéztük a magyarkönyveiket is, valamint beszéltünk az ottani oktatásról. Nekik sem könnyű: napi hét órájuk van, három nyelvet tanulnak. Sok maklári 7. osztályosnak megtetszett a suli,  azt mondták: innentől inkább oda járnak iskolába. :)

Az iskolai ismerkedés után Palicsot néztük meg, az egykori divatos fürdőhely épületeit: a kaszinót, a Zsolnay kerámiákat, cserepeket, a tóparti szecessziós épületeket.

A következő úticél Szabadka volt, itt folytattuk a szecesszióval való ismerkedést. Megtekintettük belülről a magyar szecessziós Városházát, amelynek vitrázsairól nemzeti nagyjaink és királyaink tekintenek vissza ránk. Szabadka városközpontjában körbejártuk a zöld és a kék szökőkutakat, Jakab és Komor szobrait, a Szentháromság szobrot, a Kaszinó épületét, a Népszínházat, majd végigsétáltunk a korzón. Megcsodáltuk a magyar szecesszió remekműveit. Megnéztük a felújított szabadkai zsinagógát, majd átsétáltunk a gimnázium elé, a Kosztolányi-szobrokhoz.

Idő hiányában innen már a szállás felé indultunk, Kishegyesre. Építkezés (vasútépítés) miatt elég kalandosan érkeztünk meg a tanyára. A szállás és a kaja (csevapcsicsa és pljeskavica) viszont jó volt, a szállásadók iszonyúan kedvesek. A szálláson találkoztunk egy másik csoporttal, akik szintén Határtalanul programmal voltak Szerbiában. A reggeli is finom volt, csupa házilag készített étel.

2. nap 

Zágráb magyar vonatkozásainak nyomába eredtünk.  De előtte Eszéket néztük meg. A Dráván átkelve érkezünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. 

Felkeressük a Eszék óvárosát, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintettük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből készített Krisztus feszületet. A főtéren megnéztük a  templomokat, a főbb nevezetességeket, majd a Dráva-parton az erődöt kerestük fel. 

Majdnem kihagytam az egyik legjobbat: fagyizás!

Innen Zágrábba mentünk, itt volt egy kis szabadidő vásárolni, majd meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is láttuk. Itt nyugszik  Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. Átsétáltunk a Felsővárosba, a Jellasics-térre, valamint a Szent Márk-térre.  

A szállásunk egy kisvárosban, Szamoborban volt. Egy igazi hostel, ami dizájnos, de alig lehet elférni, és ráadásul csak a földszinten volt közös zuhanyzó. A vacsora és a reggeli viszont finom volt. 

Reggel, indulás előtt még a kunáinkat is átváltottuk, addig a többiek a kisvárost nézték meg. Sok hasonlóságot lehetett találni Szamobor és Eger között. 

3. nap 

A Fiuméhez tartozó Tersattoba látogatunk. Megnéztük a Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnájában a magyar hadihajókat, Mária házának a darabját.  Felsétáltunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században. Itt a kilátás tetszett nagyon a diákoknak. Megismerkedünk Fiume történelmi belvárosával,  a kikötővel és annak magyar felirataival. Felkeressük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross-emléktáblát. Fejet hajtottunk a vasminiszter előtt, aki naggyá tette Fiume kikötőjét. 

Végignéztük a monarchia korában emelt épületeket, beszéltünk ezek jelentősségéről. Meglátogattuk a halpiacot, ott olyan állatokat láthattak a gyerekek, amilyeneket itthon nem. Megnéztük a fiumei vasútállomást is, hiszen a legendák szerint a füzesabonyi vasútállomás azért lett ilyen szép és nagy, mert elcserélték a fiumeivel a tervrajzot. Rá kellett jönni, hogy nem hasonlítanak egymásra az állomások. 

A monarchia világa elevenedett meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume mellett Abbázia volt a legjelentősebb magyar üdülőhely. Sétát tettünk az egész horvát tengerpart talán legszebb sétányán, a Lungomarén. Abbázia minden villájához gazdag magyar családok története fűződik, felidéztük néhány család történetét. Itt kezdődött a gyerekek ismerkedése a tengerrel, a mediterrán növényekkel. 

A szállás egy apró tengerparti településen volt, Selcén. Az ágyak, a zuhanyzók - minden jó volt. A vacsora itt is finom volt (a gyerekeknek ez jött be legjobban, hiszen rántott húst ehettek). Tudtunk vásárolni a helyi áruházban (ez a diákoknak nagyon fontos), majd még naplementére a partra érkeztünk. Nem volt nehéz, mert a szállástól néhány lépcsőfok választotta el a  tengerpartot. Aki akart, belemászhatott a vízbe (aztán gyorsan a szállásra átöltözni és vissza). A tengerparti játékok közben még delfineket is láttunk.

 4. nap

4. nap –  Varasdon álltunk meg először. Ez a város mintegy 200 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az Erdődyek várkastélyát és tettünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában. A várkastélynál éppen egy kis felvonulás zajlott, majd ágyúlövés.

Csáktornya: Sétát tettünk a Zrínyiek sasfészkében. A várban áll az obeliszk, amely a vadászbalesetben elhunyt Zrínyi Miklósnak állít emléket. Itt újra megbeszéltük Zrínyi életét, a tragédia körülményeit. 

A bejáratánál található "Zrínyi Péter búcsúja" emlékműnél felidéztük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett.

Innen már hazafelé vettük az irányt. Teljesen más érzés volt a gyerekeknek is úgy átlépni a határt, hogy nem volt ellenőrzés, nem kellett várakozni. Siófok környékén még annyi időt szakítottunk, hogy megálltunk egy gyorsétteremnél, és szép nyugodtan megebédeltünk. 

Megjelenésünk a Facebookon

Értékelő óra

Az első órán a kiránduláson történteket beszéltük meg. Olyan sok mindent láttunk, hogy át kellett újra nézni: mikor, hol, melyik városban mit láttunk, mit kell arról tudni. 

Közben a gyerekek egy értékelést is kitöltöttek a kirándulásról.

Értékelő óra 2.-3.

A következő értékelő órán fényképeket válogattunk. Mindenki feltöltötte a Teamsbe a legjobb fotóit, ezeket néztük és beszéltük meg közösen.

A harmadik foglalkozáson csoportonként dolgoztak a gyerekek. Kiválogattuk a képeket a videóhoz, valamint készültek a rövid útibeszámolók is, haladtak az elmaradt munkákkal (vers, legenda).

ÚTINAPLÓK csoportonként

Értékelés

Kérdőívvel is értékeltük a kirándulást.

8,9-es átlag jött ki az első kérdésre: "Összességében hányast adnál a kirándulásra?" A szervezéssel már kevésbé voltak elégedettek a gyerekek: 7,86. A szállások még rosszabb értékelést kaptak: 7,23.

Sokféle választ adtak arra, hogy mi tetszett a szállásokon legjobban. Többen írták, hogy maga az utolsó szállás (volt kis konyha és a fürdőszoba), volt, akinek a 2. szállás, a hostel jött be – vagy éppen a vacsorák/ a szobák. Tetszett nekik az, hogy csak maguk voltak, és valamennyire önállóak lehettek, a hangulat az osztálytársakkal, hogy le tudtak ülni beszélgetni. Írták azt is, hogy nagyon jók voltak az esték.

A "Mi tetszett legkevésbé a szállásokon?" kérdésre is sokféle választ adtak: az étel, az ágy, a szűkösség, a tusoló, a wc. A 2. szállás tetszett legkevésbé nekik (szűkös, az ágyak nem voltak biztonságosak, csak a folyosón volt mosdó).

A busz maga 8,89-es értékelést kapott. A buszos utazásban maga a sofőr nyerte el legjobban a tetszésüket (Karesz), emellett a beszélgetések, játékok, a társaság.

Nyolc diák szerint egyáltalán nem volt semmi rossz a buszban. Volt, aki a konnektor hiányát írta, mások azt, hogy kicsit meleg volt, és ne lehetett járkálni.

A buszvezetőt két gyerek értékelte 9-essel, a többiek mind maximális pontot adtak neki: 9,89.

A meglátogatott városok közül Zágráb lett a befutó: 9 gyerek a horvát fővárost tette előre. 2. helyre Fiume került. Az utolsó helyen Csáktornya végzett.

Hogy mi tetszett nekik legjobban, nagyon változatos válaszokat kaptunk: a tenger, az épületek, a kilátás, a társaság, az ágyúlövés Varasdon, volt, aki azt írta: mindegyik meglátogatott hely szép volt, mindegyikben volt érdekesség.

A legtöbb gyereknek minden tetszett, de volt, aki írt negatívumokat is. Nem tetszett pl. a rohanás, hogy kevés idő volt vásárlásra.

Az osztálytársak viselkedését 7,67-re értékelték.

Jótanácsok utazóknak: "Azokat nézze meg amit mi is megnéztünk és semmit se hagyjanak ki." Mindenképpen nézzen be a zágrábi fagyizóba!" "A tengert mindenképp nézd meg, és vigyél váltóruhát" "Menjen le az első napon a tengerre és ha jót akar magának akkor költözzön oda🙂" "Zágrábot , Fiumét ,Szabadkát ,Trasatot , Abáziát nézze meg Varasdot és Csáktornyát hagyja ki." "Vigyen sok ételt. Nézze meg a tengert!"

Élmények

A buszút nagyon jó volt, a társaság már nem annyira de elvoltunk.
A szerbiai gyerekek viselkedhetnének rendesebben, mert néhányan kötözködtek. A tengerpart volt a legjobb az utolsó szállásnál. Bárcsak ott lettünk volna teljesen 4 napig! De a kedvenc emberem akkor is Karesz volt. 😊

A buszút jó volt, a fagyizás volt a legjobb. Karesz nagyon jó vezető volt, imádtuk. A helyek nagyon szépek voltak, a tenger nagyon jó volt, igaz kicsit hideg, de azért bele mentünk. A tengernél láttunk delfint is. A szállások nem voltak olyan jók, a kaják elmentek, az utolsó szállást imádtuk. A hazafelé út nem volt olyan vészes, és Csáktornya is nagyon jó volt.

A busz nagyon jó volt tiszta, szép. Szép tájakon mentünk át. Szerbiában az iskola nagyon tetszett. Horvátországban a tájak, a magas hegyek, a várak, a kilátás, tenger meg a jachtok. Meg a fagyi. Mondjuk utána vettem észre, hogy úgy számolták, mintha két gombóc lett volna, de szerintem nagyon jó volt ez a kirándulás😁😎

A busz tiszta volt, kicsit meleg volt bent, de attól még jó volt. A vezető volt a legjobb. A kilátás nagyon szép volt, de nekem az épületek nem nagyon tetszettek. Mármint jók voltak, csak nekem inkább a többi tetszett. A szobákból nekem a 3. tetszett a legjobban. A kaja igaz magyaros volt, de legalább megette majdnem mindenki. A 2. szállásnál az ágyak nem voltak túl biztonságosak, a kaja bőséges volt, a reggeli is finom volt: CACAO. Az első szálláson az ágyak biztonságosak voltak, a kaja is jó volt, olyan, amit itthon nem nagyon eszünk, de nekem a többi jobban ízlett.

Nekem az volt a legjobb élményem amikor lementünk a tengerpartra es belemehettünk a tengerbe, meg hogy kacsázhattunk a tengerben, és meg láttunk delfineket is, és még az utazás is.

Az én legjobb élményem az volt, amikor lementünk a tengerpartra, és ott belemehettünk a vízbe, és gyönyörködhetünk a tájban. És utána pedig még hallgattuk a tengert, és láttunk a tengerben delfineket.  

✨Élmények✨
Már az utazás nagyon jó volt, mert nem unatkoztunk, mindig tudtunk mit csinálni. A palicsi iskola nagyon tetszett. Az első szállás is nagyon jó volt mert jó volt a társaság, és jó volt a szoba. A tengerpart gyönyörű szép volt egyértelműen az volt a legjobb meg hogy láttunk delfineket. Kareszt mindenki kedvelte, én főleg azért mert rászólt a fiúkra mikor nem segítettek a bőröndöket meg a táskákat kivenni!!!!! A 3. szállás vitt mindent mert a tengerre nézett.

A legjobb élményem az volt, amikor a tengerhez mentünk vacsora után. Nagyon jó volt belemenni, bár zsibbadt benne a lábam, de egyébként hihetetlen érzés volt. És utána jöttek a delfinek! A naplemente is csodás volt és a tengerparti séta is nagyon jólesett. 

Nagyon jól éreztem magam. A szállások szuperek voltak, csak a kaják nem, de egynek elment. A városnézés is jó, sok mindent megtudtam a városokról, és a fagyi is fincsi volt! A hazautat nagyon élveztem, sokat aludtam! Még egyszer elmennék az osztállyal. 

Nekem az elég nagy élmény volt, hogy olyan látványosságokat láttam, amiket még sose. Sok érdekességet láttunk, tudtunk meg. Az is élmény volt nekem, hogy az osztálytársakat jobban megismerhettem. Az is érdekesség volt, hogy másabb Horvátország, mint Magyarország, és a különbségeket észrevenni, hiszen nem látunk mindennap delfineket, és olyan látványra felkelni, hogy látod a tengert. De igazából a legnagyobb élmény igazán, amikor naplementében láttuk a tengert, a tengerparton sötétben sétálni. És buszon való utazás is egy élmény volt számomra! 

Nekem Zágráb tetszett a legjobban utána Fiume utána pedig Szabadka. Ebben a három városban az épületek  tetszettek. A szállásokon az utolsó volt a legjobb mert nem volt olyan szűkös, és a fürdőszoba nem a folyosón volt. A tenger nagyon tetszett. 

Nagyon jó volt. Először is, mikor a Csávókkal találkoztunk, meg a tengerpart valami csodás volt! A szállás napról napra jobb volt és a kaja is. Sok szép helyet lehetett látni a buszból is, bárhol ültél. 

A videó szöveggel a kirándulásról

A közösen összeállított videóhoz a diákok írtak szöveget, ők is mondták fel. 

A Nemzeti Összetartozás Napja - közös éneklés

Emléklap

A Nemzeti Összetartozás Napján tartott közös éneklésről, a Kézfogás elnevezésű kezdeményezésben való részvételről Szarka Tamás emléklapot is küldött iskolánknak. 

Élménybeszámolók a többi osztálynak

A 7. osztály több felsős osztálynak is elmesélte, merre jártunk, mit láttunk a "Határtalanul" kirándulásunkon. Meséltek a palicsi iskolásokról, arról, hogy ők hogyan és mit tanulnak,  melyik városban mit láttunk, hol lehetett sok magyarral találkozni - és milyen volt a fagyi. Nagyon sok személyes élményt is hozzátettek a "száraz" beszámolóhoz. A prezentáció mellett saját fotóikat is megmutatták iskolatársaiknak.  

Mindegyik osztályban egy-egy egész tanórát töltöttek. Végigbeszélték a 45 percet. Akik hallgatták, kedvet kaptak a határon túl élő magyarok meglátogatásához, a magyar történelem határon kívülre került emlékeinek felkereséséhez. 

Megjelenés a Maklári Harsonában